NYELVTANULÁS KÜLFÖLDÖN 20 229-7964, 20 574-5172

Nyelvtanulás Málta – nyelvtanfolyam Máltán

Málta nyelvtanulás

Államforma: köztársaság

Főváros: Valletta

Pénznem: EUR

Időzóna: UTC+1

Terület: 316 km2

Lakosság: 400 000 fő

Népsűrűség: 1.275 fő/km2

Himnusz: L-Innu Malti (Málta himnusza)

Nyelvtanfolyam helyszíneink: St. Julians, St. Paul’s Bay, Gzira, Valletta, Pembroke

Tovább az nyelviskolák listájára>>

Málta a Földközi-tengeren található, nagyon kis szigetország, területe mindössze 316 km2. A 3 szigetből (Málta, Gozo és Comino) álló ország mindössze 93 km-re fekszik délre Szicíliától, kis mérete ellenére azonban számos látnivalóval, történelmi emlékkel és mediterrán hangulattal várja a kirándulókat és nyelvtanulókat egyaránt.

Nyelvtanfolyamok Máltán

Málta közkedveltségéhez nem fér kétség: elsősorban földrajzi adottságainak – klímájának és közelségének – köszönhetően vált az angol nyelvet tanulók első számú célpontjává. Ki ne vágyna rá, hogy a nyelvtanulást összekösse egy fantasztikus nyaralással a meseszép kis szigeten, ahol a napsütés mellett a történelmi látnivalók gazdagságában is gyönyörködhet, az angol nyelvórák és városnéző kirándulások után pedig belevetheti magát a mediterrán éjszaka pezsgésébe? Ráadásul a sziget a vízi sportok kedvelői számára is igazi paradicsom: búvárkodásra, vitorlázásra, szörfözésre bőven akad lehetőség, a legtöbb máltai nyelviskola búvároktatást is szervez. Igazán érthető tehát az ország népszerűsége, és ennek megfelelően igen gazdag nyelvtanfolyam-kínálattal rendelkezik: a felnőttek számára kínált általános angol és üzleti angol nyelvtanfolyamok mellett ifjúsági nyári nyelvi táborok széles skálájából is kedvünkre válogathatunk.

Málta látnivalói

Málta természeti szépségein túl gazdag építészeti és kulturális emlékekben, eseménydús történelméről számos, régmúlt korokból származó emlék tanúskodik. Az ország történelmi emlékei több kultúra nyomait is őrzik. Első lakói Szicília felől érkező földművesek voltak, emlékeik már i.e. 5200-ból is fennmaradtak, ebből a korból származnak a szigeten található megalitikus templomok. I.e. 1000 körül a föníciaiak érkeztek ide, tőlük ered a sziget elnevezése: Malet, vagyis „biztonságos kikötő”. Később Málta Karthágó fennhatósága alá került, majd a második pun háborút követően (i.e. 218) római uralom következett. Ebből az időszakból néhány épületmaradvány és tárgyi emlékek maradtak hátra az utókornak. A rómaiak uralma után bizánci fennhatóság következett, majd 870-tól az arabok uralták a területet, ebből az időből származik a máltai kultúra és a máltai nyelv alapja. 1090-ben a szigetet megszállták a szicíliai normannok, mellyel a kereszténység lett az uralkodó vallás a szigeten. Az arab lakosság is áttért a keresztény hitre, az arab népnek a normann és szicíliai néppel való keveredéséből létrejött a máltai nép és a máltai nyelv. Számos katedrális és palota épült ebben az időszakban. Később a sziget a spanyol korona fennhatósága alá került, 1530-ban V. Habsburg Károly spanyol király a Rodoszról menekülő Szent János lovagrendnek adományozta az országot. 1565-ben Nagy Szulejmán szultán idejében Musztafa pasa több tízezres oszmán sereggel indult Málta ellen, a Szuverén Máltai Lovagrend azonban visszaverte a több hónapos török támadást (Málta nagy ostroma). Ezután épült ki az új főváros, Valletta, és több felsőfokú iskola jött létre. 1798-ban Bonaparte Napóleon szállta meg Máltát, majd 1814-ben a terület brit koronabirtok lett, a 19. század végére jelentős brit kereskedelmi központtá fejlődött. Az 1. világháború után, 1921-ben autonómiát kapott, megalakult az első önálló parlament, majd a harmincas években hivatalossá vált az angol nyelv mellett a máltai is. A II. világháború bombázásai súlyos károkat okoztak a szigetek műemlékeiben. Málta a 1964-ben vált függetlenné, viszont szerződésbe foglalják a brit csapatok még tíz éven át tartó itt állomásozását. 1974 decemberétől az ország államformája demokratikus köztársaság, elnökkel az élen. 2004-től az Európai Unió teljes körű tagja.

 

„És miután szerencsésen megmenekültek, akkor megtudták, hogy Melitának neveztetik az a sziget.” (Csel 28,1)

 

Szent Pál apostol 60-ban hajótörést szenvedett Máltán, miközben Róma felé hajózott, császári kihallgatásra. Hajótörése helyszínét róla nevezték el St. Paul’s Bay-nek. 3 hónapot töltött a szigeten, csodás gyógyításokat vitt végbe, és keresztény hitre térítette a lakosság nagy részét. „Lőn pedig, hogy a Publius atyja hideglelésben és vérhasban betegen feküvék. Kihez Pál beméne, és minekutána könyörgött, kezeit reá vetve meggyógyítá őt. (Csel 28,8) Minekutána azért ez megtörtént, egyebek is, kik betegek valának a szigeten, ő hozzá jövének és meggyógyulának. (Csel 28,9) A Szent Pál működését követő időszakból számos őskeresztény katakomba maradt fenn a szigeten.

Málta éghajlata

A szigetcsoport éghajlata mediterrán, enyhe telekkel és forró, száraz nyarakkal. A szigetre látogatók az év nagy részében élvezhetik a ragyogó napsütést. Nyáron a 27-30 °C átlagos legmagasabb hőmérséklet jellemző, és a nyár igen hosszúra nyúlik, általában szeptember végig kitart a meleg idő, de még az október is napos, kellemes időjárású, akár 24 °C-os hőmérséklettel. Télen szinte sosem fagy, és sok eső esik ebben az évszakban, a hőmérséklet 10-15 °C között ingadozik.

Bár az éghajlata Máltát igazi turistaparadicsommá teszi, a lakosság számára az ország klímája hátrányt is jelent: komoly gondot jelent ugyanis a szigeten az ivóvízhiány. A hosszú, száraz nyarak után télen nem hull elég csapadék, hogy megfelelő ivóvízkészlet kialakulhasson, ezért a sziget ivóvízfogyasztásának kb. a felét a tengervíz sótalanításával kénytelenek fedezni.

Máltai konyhaművészet

Málta történelmének ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy konyhájára is hatással voltak a szigetet uraló különböző népek kultúrái: az erős olasz hatás mellett arab és brit hatás is érezhető Málta konyhaművészetén, ebből a keveredésből azonban mégis egy jellegzetesen máltai konyha alakult ki. Kedveltek a tésztaételek és a halételek, valamint a tenger gyümölcseiből készült fogások. Nemzeti eledelük a nyúl, melyet általában borban pácolva, fokhagymával ízesítve készítenek el.  Mivel a hívő katolikus máltaiak pénteken nem fogyasztanak húst, nagy választékban találhatunk ízletesebbnél ízletesebb vegetáriánus fogásokat is a szigeten, ráadásul a máltaiak egyébként is minden étkezéshez bőségesen fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt – az egészséges étkezés hívei imádni fogják a máltai konyhát! Egy finom vacsora mellé mindenképp meg kell kóstolni a tüzes máltai borokat is.

Máltai Lovagrend

A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend egy keresztény szervezet, amely Keresztelő Szent Jánosnak szentelt ispotályként kezdte tevékenységét Jeruzsálemben 1080 körül, hogy a beteg és sérült keresztes lovagokat ápolja, gyógyítsa. Az első keresztes hadjárat kezdetét követően vallási-katonai renddé alakult. Miután az iszlám erők visszafoglalták a Szentföldet, a rend Ciprusra, majd Rodosz szigetére, és jóval később, a 16 században Máltára költözött. II. Paszkál pápa 1113-ban szabad és szuverén renddé nyilvánította, ekkor vált jelképükké a fehér nyolchegyű kereszt, a későbbi máltai kereszt. Fő céljuk a betegek gyógyítása, a szegények pártfogása, és a keresztény hit (akár kard általi) védelme lett. Tagjait ispotályosoknak vagy johannitáknak nevezték, és csak nemesemberek léphettek be a rendbe. Tevékenységük mai szemmel nézve nem volt mindig ennyire dicső: az 1600-as években a muszlimok elleni hadviselés fő módjának a kalózkodást tartották, melynek során muszlim és oszmán rabszolgákat hurcoltak be a szigetre. Mikor Napóleon, majd a britek elfoglalták a szigetet, a lovagoknak el kellett hagyniuk Máltát (a lovagrend tagjai számára tilos más keresztény állam ellen háborúzni), így Triesztbe költöztek, majd Messinába, Catániába, végül Rómában telepedtek le. Ma 5 kontinensen vannak jelen, csaknem tízezer taggal. A Lovagrend független nemzetközi jogalany, független államnak tekinti magát, és saját útlevelet bocsát ki. Fő céljai máig változatlanok: továbbra is a betegség, szegénység elleni harcot és a hit védelmét tartja a rend fő feladatának.

Hivatalos nyelvek Máltán

Málta két hivatalos nyelve a máltai és az angol, de a lakosság egy része általában olaszul, franciául, esetleg arabul is beszél. A máltai nyelv az egyetlen sémi nyelv Európában, és a világon ez az egyelten latin betűkkel írt sémi nyelv. Szoros rokonságban áll az arab nyelvvel, sémi eredetének köszönhetően egyértelműen arabos hangzású nyelv, de a dél-olasz és az angol nyelv is hatással volt rá fejlődése során, és sok benne a francia, olasz és angol jövevényszó.

Vallás Máltán

A lakosság 90%-a római katolikus vallású, a többi főként anglikán vagy muzulmán. A katolikus lakosság erősen vallásos, melynek történelmi okai vannak: gondoljunk Szent Pál tevékenységre vagy a Szent János Lovagrend uralmára. Ma is szigorú, nagyon konzervatív erkölcsi szabályok szerint élnek, amit nekünk is figyelembe kell vennünk, ha Máltát választjuk angol nyelvtanfolyamunk helyszínéül. A templomok és egyéb vallási kegyhelyek csak illendően zárt ruhában látogathatók, a strandokon tilos a monokinis vagy nudista napozás, és nagyon komolyan veszik a házasság szentségét. A lakosság nagyon becsületes, nem jellemző, hogy a turistákat túlszámlázással vagy bármilyen más módon megkárosítanák. Mediterrán népként azonban természetesen szeretik a mulatságokat, vidámságot és a szórakozást, számos ünnepséget, fiestát tartanak.

Utazási tanácsok, vízuminformációk

Magyar állampolgárok turizmus, látogatás vagy üzleti célból történő utazása az Európai Unió minden országába 3 hónapon belüli tartózkodás esetén vízummentes. A beutazáshoz a teljes tartózkodás időtartama alatt érvényes útlevél vagy érvényes személyi igazolvány szükséges.

 

Hasznos oldalak utazáshoz:

 

Máltai repülőtér: https://www.maltairport.com/

 

Tömegközlekedés Máltán:

https://www.atp.com.mt/

https://www.dca.gov.mt/Home.aspx


Kérd személyre szabott árajánlatunkat!

Válogass kedvedre tanfolyamaink közül!