Japán – nyelvtanulás Japánban

Államforma: Alkotmányos Monarchia

Főváros: Tokió

Pénznem: Japán Jen (JPY)

Időzóna: UTC+9

Terület: 377 915 km²

Lakosság: 127 078 000 fő

Népsűrűség: 336,3 fő/km²

Himnusz: Kimi ga jo

Nyelvtanfolyam helyszíneink: Tokió

japán nyelviskolák >>

A nagy múltra visszatekintő Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után, a Föld leggazdagabb országainak egyike.  Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése.
Mindemellett pedig a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. Földrajzi elhelyezkedése, tájai, ősi kultúrája csodálatra méltó és különleges élményt nyújt.

Tudtad-e, hogy…

Nem csak a kimonó felvétele, de a mintázata is szigorú szabályokhoz igazodik? A kimonó tradicionális, mára már alkalmi öltözet Japánban. Annak, aki nem ismeri a hagyományokat mind hasonlónak tűnik, de a kimonó színét és viseletét nagyban meghatározza az életkor, az évszak, és a viselőjének neme és családi állapota is!

Nyelvtanfolyamok Japánban

Szeretnél megismerkedni a Föld egyik legkülönlegesebb országával? Új élményekkel szeretnél gazdagodni, miközben nyelvet tanulsz? Japán tökéletes úticél számodra, ha anyanyelvi környezetben szeretnéd gyakorolni a japán nyelvet, miközben megismered ezt a különleges szigetországot, a japánok ősi hagyományait és kultúráját. Felejthetetlen élményekben lehet részed, a kimonók, gésák, teaszertartások különleges világában, miközben tökéletesíted a nyelvtudásod.

Japán látnivalói

Földrajzi elhelyezkedése miatt sok különleges várossal, természeti szépséggel rendelkezik. A magas hegyek, tengerpartok, csodálatos nemzeti parkok, ősi települések, a modern városok mind-mind várják a Japánra kíváncsi látogatókat.

Fudzsi-hegy

A 3776 méter magasságba törő Fudzsi-hegy nemcsak Japán legmagasabb hegye, hanem Japán cégére, szimbóluma is. Sok japán számára a hegy egyben vallási jelentéssel is bír, számos zarándokút tűzi ki céljának a Fudzsi megmászását. A júliusi és augusztusi kora hajnali órák a legalkalmasabbak az út megtételére, amikor a csúcsra feljutva a felkelő nap látványa kárpótol minden kellemetlenségért, és felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg a turistákat: nemhiába, ez lett Japán nemzeti jelképe. A hegy mellett található még az Öt Nagy Fudzsi Tó, mely sokféle pihenési lehetőséget kínál, akár kirándulni, csónakázni, horgászni, kempingezni vagy piknikezni kívánnak az ide látogatók.

Japán éghajlata

Japán a mérsékelt égövben fekszik, de megtalálhatjuk területén a szubtrópusi hőséget és az északi vidékekre jellemző telet, a forró nyarat és a nagy havazást. Japán éghajlatát a kelet-ázsiai monszun határozza meg. A nyugati partjaira a Japán-tengeren átzúgó téli monszun is hoz csapadékot. A keleti partján a Kuriso meleg áramlás, nyugati partján a Kuril áramlás ellentétesen befolyásolja a klímáját. Tokióban, amely Japán földrajzi középpontjának is tekinthető januárban 3,7 fok, áprilisban 13,1, júliusban 25, októberben pedig 16,7 fok az átlaghőmérséklet. A csapadék bőséges, évente 1000 – 2500 mm között változik. Hó a hegyvidékeken esik, amely területeken síparadicsomok alakultak ki. A turizmusnak nem kedvez június második fele és július első fele, valamint szeptember, mert gyakran szakadó esővel és heves szélviharokkal jelentkeznek a tájfunok. Fontos megemlíteni, hogy tájfun idején nem érdemes Japánba utazni, mert gyakran komoly károkat okoz és emberáldozatot is követel. Egy évben általában 28-30 tájfun söpör végig a szigeteteken. Japán a Pacifikus hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál, emiatt gyakoriak a földrengések, és vulkanikus tevékenység is észlelhető.

Konyhaművészet

A japán konyha alapvető élelmiszere a rizs, ami minden étkezésnél főfogás. Köretként okazu-nak (お数) nevezik. Mivel Japán egy sziget, ezért fontos szerepet játszik a táplálkozásban a hal és a tenger gyümölcsei is. A huszonhatezer kilométer hosszú partszakasz, a mély tenger, a folyók, tavak halállománya, a kagylótenyészetek rendkívül nagy választékot kínálnak. A japán konyhaművészet jellemzője, hogy az ételek többsége szinte nyersen kerül az asztalra. Hitük szerint, ha az istenek azt akarták volna, hogy főve vagy sütve együnk valamit, akkor úgy teremtették volna meg. Ilyen nyers étel például a már nálunk is jól ismert sushi, mely nyers halból, vagy garnélarákból és enyhén pácolt rizsből áll. A japán reggeli bőséges, a rizs elmaradhatatlan, s hozzá bableves, főtt tojás vagy rántotta, rizsre öntött szójaszósszal összekevert tojás, hal, savanyúság és zöld tea jár. Az ebéd jobbára egytálétel, tésztaféle vagy rizsfogás. A főétkezés a vacsora, amikor levest, nyers, ecetben vagy olajban főtt vagy sült halszeleteket, ropogósra pirított zöldségeket, savanyúságot és mindig rizst fogyasztanak. Az étkezést gyümölcs és az elmaradhatatlan zöld tea zárja. Mindezt – húsfogással vagy anélkül –nem széken ülve, hanem térdelve, rövid lábú asztalnál kell megenni.

Tudtad-e, hogy…
Japán egyik fontos kulturális jellegzetessége a teaszertartás (cha-no-yu, chado vagy sado). A teaszertartás alatt egy kiváló minőségű, válogatott tealevelekből készült porteát, az úgynevezett matcha teát készíti el a szertartás vezetője a vendégek számára. A teaszertartás alatt használt eszközöket rituálészerűen, a vendégek előtt, előírt sorrendben és előírt mozdulatokkal tisztítják meg. Ezt követően a kellékeket a rituálénak megfelelő elrendezésben helyezik el. Miután mindezzel a vendéglátó végzett, a tálba helyezi a megfelelő mennyiségű matcha teát, és ráönti a megfelelő mennyiségű és hőfokú vizet, majd a matcha ecsettel előírt mozdulatok szerint, akkurátusan összekeveri. Ez alatt az idő alatt szinte semmilyen beszélgetés sem zajlik a vendégek között, akik nyugalomban élvezik a tea elkészítésének minden pillanatát. Ezt követően először a legfontosabb vendéget kínálja meg a házigazda vagy segítője. Miután mindegyik vendég ivott a teából, a házigazda megtisztítja az eszközöket. A legnagyobb rangú vendég megkéri a házigazdát, hogy a jelenlévő vendégek megcsodálhassák az eszközöket: a tálat, az ecsetet, a teatárolót, a kanalat. Ezek az eszközök nagyon gyakran felbecsülhetetlen értéket jelentenek, pótolhatatlanok, kézzel készített egyedi darabok. Ezután a vendéglátó összegyűjti a kellékeket, és a vendégek elhagyják a teaházat. A vendéglátó az ajtóból, meghajlással vesz búcsút a vendégektől. A szertartás befejeződött.

Nyelv

Az ország hivatalos nyelve a japán. 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon. E közösség legnagyobb része Japánban él. Egyetlen más országban sem beszélik első vagy második nyelvként. Standardizált változata (hjódzsungo) a tokiói dialektuson alapszik.

Vallás

A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka, hogy a tudomány nagyfokú fejlődése miatt sokan a tudománytól várják a választ minden kérdésre. A II. világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán, miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sintó szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet.

Utazási tanácsok, vízuminformációk

Érvényes magyar útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak vízum nélkül Japánban. (Munkavállaláshoz rövidebb időre is kell vízum)

Hasznos oldalak utazáshoz

Magyarországi Japán nagykövetség: https://www.hu.emb-japan.go.jp/index_h.htm

Magyar Köztársaság nagykövetsége, Tokió: https://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/JP/hu/mainpage.htm

Tokió reptere: https://www.tokyo-airport-bldg.co.jp/en/

Tokió tömegközlekedése: https://www.tokyometro.jp/en/index.html